Most szombaton újra itt a Múzeumok éjszakája.
Múzeumok Éjszakája
Kedves Olvasó!
Szent Iván éjszakája és Szent Márton napja két, népi hagyományokon nyugvó, vidám ünnep. Egyiken a nyárelő, másikon az őszutó vigassága zajlik évszázadok óta.
Június 21-e, a nyári napforduló Ausztriától Mexikóig szinte az összes kultúrában a Nap és a fény ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A kereszténység előtti természetközeli ember ilyenkor a tűzgyújtással a Napot kívánta támogatni a sötétséggel vívott harcában, és hozzásegíteni a felette aratott győzelemhez. A korabeli hiedelmek szerint a sötétség és az ahhoz kötődő rontó hatások így legalább egyetlen éjszakára elkerülték az embereket. Ennek a hagyománynak egyes elemei később a kereszténység korában is fennmaradtak és tovább éltek.
A Márton-nap egészen másfajta eredettel rendelkezik. Márton-napon, november közepén országszerte lakomákat rendeztek, hogy aztán egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – így tartották. A Márton-napi libalakomáról szóló első írásbeli emlék a XII. századból származik. Nálunk Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét: a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és ráadásként egy libát, mivel a nyáron elszaporodott és felhízlalt állatok nagyobbik részét még a tél beállta előtt le kellett vágni. S mivel a libalakomához újbor is dukált, jó kis vigasság kerekedett a Márton-napi libavágásból.
Szent Iván éjszakája már hét esztendeje másról is híres nálunk: a múzeumok nyári vigasságáról, az egyre népszerűbb, egyre több látogatót vonzó Múzeumok Éjszakájáról. A programok, a hangulat, a látogatók tömegei számunkra is meglepő, nem is remélt sikerről árulkodnak. A rendezvénnyel kapcsolatban évek óta joggal kérdezi a közönség: miért csak egy ilyen éj van egy évben?
Ezen sikereket látva azt gondoltuk, miért ne lehetne az őszutó egyik borongós éjszakáját is színes, vidám ünneppé tenni a múzeumok izgalmat és ünnepélyességet árasztó falai között?
Így idén első alkalommal lesz Múzeumok Őszi Éjszakája is.
Budapesten és az egész országban több tucat múzeum szervez igen változatos programokat a Múzeumok Őszi Fesztiváljának záró hétvégéjén, november 14-én, szombaton. Budapesten 30, vidéken 47 múzeumban lesznek meghosszabbított programok ezen az estén. A vidéki és budapesti intézmények különleges, múzeumban máskor nem látható-hallható programokkal készülnek, lesz zene, színház, tánc, és természetesen Márton-napi kóstolók, vidám forgatag is.
Szándékunk – csakúgy, mint a nyári múzeumi éjszakával volt – a hagyományteremtés; célunk pedig az, hogy a felnőttek, gyerekek és fiatalok szép és kulturált környezetben szórakozzanak, szerezzenek értékes benyomásokat, szeressék meg még jobban a múzeumokat, töltődjenek fel ezen az őszi estén.
Érdemes lesz kimozdulni otthonról, ebben biztos vagyok! Kellemes időtöltést és jó szórakozást kívánok mindenkinek!
Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Szent Iván éjszakája és Szent Márton napja két, népi hagyományokon nyugvó, vidám ünnep. Egyiken a nyárelő, másikon az őszutó vigassága zajlik évszázadok óta.
Június 21-e, a nyári napforduló Ausztriától Mexikóig szinte az összes kultúrában a Nap és a fény ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A kereszténység előtti természetközeli ember ilyenkor a tűzgyújtással a Napot kívánta támogatni a sötétséggel vívott harcában, és hozzásegíteni a felette aratott győzelemhez. A korabeli hiedelmek szerint a sötétség és az ahhoz kötődő rontó hatások így legalább egyetlen éjszakára elkerülték az embereket. Ennek a hagyománynak egyes elemei később a kereszténység korában is fennmaradtak és tovább éltek.
A Márton-nap egészen másfajta eredettel rendelkezik. Márton-napon, november közepén országszerte lakomákat rendeztek, hogy aztán egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – így tartották. A Márton-napi libalakomáról szóló első írásbeli emlék a XII. századból származik. Nálunk Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét: a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és ráadásként egy libát, mivel a nyáron elszaporodott és felhízlalt állatok nagyobbik részét még a tél beállta előtt le kellett vágni. S mivel a libalakomához újbor is dukált, jó kis vigasság kerekedett a Márton-napi libavágásból.
Szent Iván éjszakája már hét esztendeje másról is híres nálunk: a múzeumok nyári vigasságáról, az egyre népszerűbb, egyre több látogatót vonzó Múzeumok Éjszakájáról. A programok, a hangulat, a látogatók tömegei számunkra is meglepő, nem is remélt sikerről árulkodnak. A rendezvénnyel kapcsolatban évek óta joggal kérdezi a közönség: miért csak egy ilyen éj van egy évben?
Ezen sikereket látva azt gondoltuk, miért ne lehetne az őszutó egyik borongós éjszakáját is színes, vidám ünneppé tenni a múzeumok izgalmat és ünnepélyességet árasztó falai között?
Így idén első alkalommal lesz Múzeumok Őszi Éjszakája is.
Budapesten és az egész országban több tucat múzeum szervez igen változatos programokat a Múzeumok Őszi Fesztiváljának záró hétvégéjén, november 14-én, szombaton. Budapesten 30, vidéken 47 múzeumban lesznek meghosszabbított programok ezen az estén. A vidéki és budapesti intézmények különleges, múzeumban máskor nem látható-hallható programokkal készülnek, lesz zene, színház, tánc, és természetesen Márton-napi kóstolók, vidám forgatag is.
Szándékunk – csakúgy, mint a nyári múzeumi éjszakával volt – a hagyományteremtés; célunk pedig az, hogy a felnőttek, gyerekek és fiatalok szép és kulturált környezetben szórakozzanak, szerezzenek értékes benyomásokat, szeressék meg még jobban a múzeumokat, töltődjenek fel ezen az őszi estén.
Érdemes lesz kimozdulni otthonról, ebben biztos vagyok! Kellemes időtöltést és jó szórakozást kívánok mindenkinek!
Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
(A program weboldaláról)
Mindenkinek jó szórakozást kívánunk!
